Interaktív könyvtárhasználati segédletek

 

Az adatbázisok használatának általános elvei, közös tulajdonságaik

Manapság a tudományos szakmai adatbázisok felhasználóbarát, jól áttekinthető módon, hasonló elvekre alapozva kínálják a szakirodalom böngészését, áttekintését. Ha egy adatbázis használatának megismerésében kicsit elmerülünk, utána tapasztalni fogjuk, hogy más adatbázisok is hasonló struktúrát, lehetőségeket, kényelmi szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani. A továbbiakban ezekre a többnyire közös tulajdonságokra hívjuk fel a figyelmet. Az adatbázisok használatának előnye többek között az is, hogy sokszor olyan cikkekhez is hozzáférhetünk, amelyek még nyomtatásban nem jelentek meg, de online már közöltek (Articles in Press).

Keresőkérdés megfogalmazása

Általános megállapítások:

  • A kis- és nagybetűkre a kereső rendszerek nem érzékenyek. Hibaüzenet elkerülése érdekében javasolt ékezet nélkül megfogalmazni a keresőkérdést.
  • Ha egy adatbázisban több nyelven is van tartalom – a nemzetközi adatbázisokban döntően angol nyelvű a tartalom –, akkor az adott nyelven kell a keresőkérdést megfogalmazni.
  • Az adatbázisok általában automatikusan rákeresnek a többesszámú vagy birtokos alakokra is.

Csonkolás (truncation), karakterek helyettesítése (wildcars):

  • Ha egy szóban egy karakter többféleképpen is írható, vagy mi magunk is bizonytalanok vagyunk, a helyes írásmódban, használhatunk maszkoló jelet (? vagy * adatbázistól függően) arra a karakterre, így pontosan egy karaktert helyettesítünk a szóban bárhol. Így például az analy?ed beírásánál találataink az analysed és az analyzed változatok is.
  • Vannak olyan adatbázisok, ahol a * vagy ? (adatbázistól függően) több karaktert is helyettesíthet, így a helyesen meghatározott szótő után téve a jelet találataink lesznek a szó összetett, ragozott, képzős alakjai is. Például a könyvtár online katalógusában a ? és a * is helyettesíthet akár több karaktert is.

Logikai operátorok:

  • Szavak (vagy bonyolultabb esetben kereső kifejezések) közötti logikai kapcsolatot az ún. logikai operátorokkal fejezhetünk ki, ezek: AND, OR, AND NOT (vagy NOT).
  • Ha egy keresőmezőbe két szót írunk be, és nincs közöttük operátor feltüntetve, az automatikusan AND kapcsolatot jelent a szavak között.
    • AND: logikai és, a megadott szavak mindegyike előfordul a találatokban, a két szó szerepelhet egymástól távol is, akár értelmileg teljesen függetlenül is, a sorrendjük nem meghatározott. Pl. szállítás AND közút
    • OR: logikai vagy, a megadott szavak egyike vagy másika szerepel a találatban, esetleg mindkettő, ekkor a sorrend nem számít. Szinonímák, vagy helyesírási dilemmák, nyelvi változatok esetén hasznos a használata. Pl.: elemzés OR analízis
    • AND NOT (vagy NOT): logikai nem, egy nagyobb halmazból egy részhalmazra nincs szükségünk, azaz az egyik halmaz elemeiből kizárjuk a másik halmaz elemeit, a sorrend lényeges. Pl. erdő NOT fenyves. Itt találatainkban olyan erdőkről van szó, amelyek nem fenyvesek (vagy nem található meg benne a fenyves kifejezés), azaz pl. bükkösök, tölgyesek stb.

Egyéb jelölések:

  • Pontos (egzakt) többszavas kifejezést idézőjelbe írva pontosan a megadott kifejezésre kereshetünk rá. Pl. ”hydrophobic interaction”
  • Bonyolultabb keresőkérdés megadásánál szükségünk lehet zárójelezésre, amelynek értelme a matematikai zárójelezéshez hasonló. Pl.: „porfirin komplexek előállítása” keresőkérdés angol megfogalmazása: porphyrin* AND (creat* OR prepar*) AND complex*
  • Gyorskeresésnél is használhatjuk a logikai operátorokat, a csonkolást, a pontos kifejezésre keresés jelét („ ”).
  • Alapértelmezett keresésnél a cikk címében, a kivonatban, a tárgyszavakban esetleg a teljes szövegben történik a keresés, de ezeken kívül egyéb mezők is kiválaszthatóak.
  • Többmezős keresésnél a mezőbe beírt kifejezések, adatok között alapesetben ÉS kapcsolat van.

Mit tehetünk a találati listával?

  • Ha megfelel a kapott lista, exportálhatjuk nekünk megfelelő fájlformátumban vagy elmenthetjük az adatbázis szerverére, ha személyesen bejelentkeztünk az adatbázisba.
  • A találati listához az adatbázisok általában szűkítési, illetve böngészési ötleteket kínálnak fel (analyze, refine, limit to, exlude). A találati lista képernyőjén a találati listát különböző kategóriák (pl. publikáció dátuma, dokumentum típusa, nyelve, csak teljes szövegű találat) szerint böngészhetjük, szűkíthetjük, tehát nem szükséges már a keresőkérdés megadásánál szűkítések megadása (pl. évre, időintervallumra, dokumentumtípusra).
  • A keresés tovább folytatása lehetséges a találati halmazban újabb kereső kifejezés hozzáfűzésével (search within results).
  • Ha nem jelentkezünk be az adatbázisba, akkor is van lehetőségünk a munka folyamán a számunkra értékes találatokat egy ideiglenes mappába gyűjteni, majd onnan azokkal műveletet kezdeményezni - a találati listát vagy abból az általunk kiválasztott elemeket elmenthetjük (exportálhatjuk) txt vagy hivatkozáskezelő szoftverek számára alkalmas formátumban (pl. RIS), elküldhetjük e-mailben vagy RSS-t állíthatunk be. Figyelem, ez a lista (bibliográfia és opcionálisan a kivonat) és nem a tételek teljes szövegű tartalmának mentése! Az adatbázisból való kilépés után az ideiglenes mappa tartalma elveszik! A teljes szövegű tartalom mentéséhez egyesével kell megnyitni a találatokat, amelyek általában pdf vagy html formátumúak.

A regisztrálás előnyei

  • Hasznos, ha az adott adatbázisba elvégezzük a regisztrációt, amely egy ingyenesen nyújtott kényelmi szolgáltatás. Belépés után személyes oldalon folytathatjuk az adatbázisban a keresést, a keresőkérdések, találati listáink megőrződnek a saját mappában, visszakereshetők, egymással a logikai operátorok segítségével kombinálhatóak a későbbiekben.
  • A személyes oldalt testre szabhatjuk, beállíthatjuk például, hogy csak a kedvenc folyóiratainkban fusson le a keresés, tárolási lehetőségünk a saját mappában szinte korlátlan, hiszen oda csak linkek mentődnek.
  • Értesítések (alert) beállítása: a megadott időközönként e-mailben információt kaphatunk, ha a beállított értesítésnek megfelelő tartalommal bővült a legutóbbi lekérdezés óta az adatbázis. Típusai:
    • témafigyelés (search alert) – a keresőkérdésnek megfelelő új dokumentum jelent meg az adatbázisban;
    • kiadvány figyelés (volume/issue alert; TOC alert) – a számunkra érdekes folyóiratnak új száma jelent meg;
    • hivatkozás figyelés (citation alert) – egy adott cikkre új hivatkozás jelent meg.
utolsó frissítés: 2011, április 6 - 10:54