Távoli hozzáféréssel elérhető előfizetett vagy ingyenes források gyűjteménye

Útmutatók az előfizetett adatbázisok távoli használatához

A 2020-ra előfizetett adatbázisok listája

Ingyenesen kipróbálható adatbázisok

A járvány idejére ingyenessé tett tartalmak

Ingyenesen elérhető magyar nyelvű források

Ingyenesen elérhető nemzetközi források

 


Útmutatók az előfizetett adatbázisok távoli használatához

 

Egyetemen kívülről elérhető, előfizetett szolgáltatások ismertetése hallgatók számára ppt formátumban, vagy pdf formátumban. Frissítve: 2020. 04. 02.

Már a  ScienceDirect, a Scopus és a Web of Science adatbázisok is elérhetők Edu-ID / KCA / Shibboleth azonosítással!!!


Egyetemen kívülről elérhető, előfizetett szolgáltatások ismertetése oktatók számára ppt formátumban, vagy pdf formátumban. Frissítve: 2020. 04. 02.

 Már a  ScienceDirect, a Scopus és a Web of Science adatbázisok is elérhetők Edu-ID / KCA / Shibboleth azonosítással!!!

 


 A járvány idejére ingyenessé tett tartalmak

 

Rendszeresen frissülő gyűjtemény a szabadon hozzáférhetővé tett nemzetközi szakirodalmakról

Ingyenesen hozzáférhetővé tett nemzetközi szakirodalmi források a felsőoktatásnak

Ingyenesen hozzáférhetővé tett nemzetközi COVID-19 kutatások

National Emergency Library

45 link, ahol ingyenes teljes szövegő tartalom érhető el

A Georgikon Könyvtár és Levéltár szakirodalmi összeállítása a GK hallgatói részére

Arcanum Digitális Tudománytár (Ingyenesen elérhető 2020. 04. 16-ig) Útmutató az ADT használatához

A Mozaik Kiadó online tankönyvei 

Múlt-Kor (Ingyenesen elérhető 2020. 04. 30-ig)

Szaktárs - Hazai kiadók e-könyv adatbázisa (Ingyenesen elérhető 2020. 04. 23-ig)

A járvány időszakában közzétett felajánlások


Ingyenesen elérhető magyar nyelvű források:

 


Teljes szövegű hazai adatbázisok keresőprogramjai:

E-learning módszertani anyagok:

Ingyenesen letölthető hangoskönyvek:

Ingyenesen megtekinthető filmek:

A járvány időszakában folyamatosan bővülő linkgyűjtemények:

 



Ingyenesen elérhető nemzetközi források:

 

 

 

 

 


 

Az adatbázisok használatának általános elvei, közös tulajdonságaik

Manapság a tudományos szakmai adatbázisok felhasználóbarát, jól áttekinthető módon, hasonló elvekre alapozva kínálják a szakirodalom böngészését, áttekintését. Ha egy adatbázis használatának megismerésében kicsit elmerülünk, utána tapasztalni fogjuk, hogy más adatbázisok is hasonló struktúrát, lehetőségeket, kényelmi szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani. A továbbiakban ezekre a többnyire közös tulajdonságokra hívjuk fel a figyelmet. Az adatbázisok használatának előnye többek között az is, hogy sokszor olyan cikkekhez is hozzáférhetünk, amelyek még nyomtatásban nem jelentek meg, de online már közöltek (Articles in Press).

Keresőkérdés megfogalmazása

Általános megállapítások:

  • A kis- és nagybetűkre a kereső rendszerek nem érzékenyek. Hibaüzenet elkerülése érdekében javasolt ékezet nélkül megfogalmazni a keresőkérdést.
  • Ha egy adatbázisban több nyelven is van tartalom – a nemzetközi adatbázisokban döntően angol nyelvű a tartalom –, akkor az adott nyelven kell a keresőkérdést megfogalmazni.
  • Az adatbázisok általában automatikusan rákeresnek a többesszámú vagy birtokos alakokra is.

Csonkolás (truncation), karakterek helyettesítése (wildcars):

  • Ha egy szóban egy karakter többféleképpen is írható, vagy mi magunk is bizonytalanok vagyunk, a helyes írásmódban, használhatunk maszkoló jelet (? vagy * adatbázistól függően) arra a karakterre, így pontosan egy karaktert helyettesítünk a szóban bárhol. Így például az analy?ed beírásánál találataink az analysed és az analyzed változatok is.
  • Vannak olyan adatbázisok, ahol a * vagy ? (adatbázistól függően) több karaktert is helyettesíthet, így a helyesen meghatározott szótő után téve a jelet találataink lesznek a szó összetett, ragozott, képzős alakjai is. Például a könyvtár online katalógusában a ? és a * is helyettesíthet akár több karaktert is.

Logikai operátorok:

  • Szavak (vagy bonyolultabb esetben kereső kifejezések) közötti logikai kapcsolatot az ún. logikai operátorokkal fejezhetünk ki, ezek: AND, OR, AND NOT (vagy NOT).
  • Ha egy keresőmezőbe két szót írunk be, és nincs közöttük operátor feltüntetve, az automatikusan AND kapcsolatot jelent a szavak között.
    • AND: logikai és, a megadott szavak mindegyike előfordul a találatokban, a két szó szerepelhet egymástól távol is, akár értelmileg teljesen függetlenül is, a sorrendjük nem meghatározott. Pl. szállítás AND közút
    • OR: logikai vagy, a megadott szavak egyike vagy másika szerepel a találatban, esetleg mindkettő, ekkor a sorrend nem számít. Szinonímák, vagy helyesírási dilemmák, nyelvi változatok esetén hasznos a használata. Pl.: elemzés OR analízis
    • AND NOT (vagy NOT): logikai nem, egy nagyobb halmazból egy részhalmazra nincs szükségünk, azaz az egyik halmaz elemeiből kizárjuk a másik halmaz elemeit, a sorrend lényeges. Pl. erdő NOT fenyves. Itt találatainkban olyan erdőkről van szó, amelyek nem fenyvesek (vagy nem található meg benne a fenyves kifejezés), azaz pl. bükkösök, tölgyesek stb.

Egyéb jelölések:

  • Pontos (egzakt) többszavas kifejezést idézőjelbe írva pontosan a megadott kifejezésre kereshetünk rá. Pl. ”hydrophobic interaction”
  • Bonyolultabb keresőkérdés megadásánál szükségünk lehet zárójelezésre, amelynek értelme a matematikai zárójelezéshez hasonló. Pl.: „porfirin komplexek előállítása” keresőkérdés angol megfogalmazása: porphyrin* AND (creat* OR prepar*) AND complex*
  • Gyorskeresésnél is használhatjuk a logikai operátorokat, a csonkolást, a pontos kifejezésre keresés jelét („ ”).
  • Alapértelmezett keresésnél a cikk címében, a kivonatban, a tárgyszavakban esetleg a teljes szövegben történik a keresés, de ezeken kívül egyéb mezők is kiválaszthatóak.
  • Többmezős keresésnél a mezőbe beírt kifejezések, adatok között alapesetben ÉS kapcsolat van.

Mit tehetünk a találati listával?

  • Ha megfelel a kapott lista, exportálhatjuk nekünk megfelelő fájlformátumban vagy elmenthetjük az adatbázis szerverére, ha személyesen bejelentkeztünk az adatbázisba.
  • A találati listához az adatbázisok általában szűkítési, illetve böngészési ötleteket kínálnak fel (analyze, refine, limit to, exlude). A találati lista képernyőjén a találati listát különböző kategóriák (pl. publikáció dátuma, dokumentum típusa, nyelve, csak teljes szövegű találat) szerint böngészhetjük, szűkíthetjük, tehát nem szükséges már a keresőkérdés megadásánál szűkítések megadása (pl. évre, időintervallumra, dokumentumtípusra).
  • A keresés tovább folytatása lehetséges a találati halmazban újabb kereső kifejezés hozzáfűzésével (search within results).
  • Ha nem jelentkezünk be az adatbázisba, akkor is van lehetőségünk a munka folyamán a számunkra értékes találatokat egy ideiglenes mappába gyűjteni, majd onnan azokkal műveletet kezdeményezni - a találati listát vagy abból az általunk kiválasztott elemeket elmenthetjük (exportálhatjuk) txt vagy hivatkozáskezelő szoftverek számára alkalmas formátumban (pl. RIS), elküldhetjük e-mailben vagy RSS-t állíthatunk be. Figyelem, ez a lista (bibliográfia és opcionálisan a kivonat) és nem a tételek teljes szövegű tartalmának mentése! Az adatbázisból való kilépés után az ideiglenes mappa tartalma elveszik! A teljes szövegű tartalom mentéséhez egyesével kell megnyitni a találatokat, amelyek általában pdf vagy html formátumúak.

A regisztrálás előnyei

  • Hasznos, ha az adott adatbázisba elvégezzük a regisztrációt, amely egy ingyenesen nyújtott kényelmi szolgáltatás. Belépés után személyes oldalon folytathatjuk az adatbázisban a keresést, a keresőkérdések, találati listáink megőrződnek a saját mappában, visszakereshetők, egymással a logikai operátorok segítségével kombinálhatóak a későbbiekben.
  • A személyes oldalt testre szabhatjuk, beállíthatjuk például, hogy csak a kedvenc folyóiratainkban fusson le a keresés, tárolási lehetőségünk a saját mappában szinte korlátlan, hiszen oda csak linkek mentődnek.
  • Értesítések (alert) beállítása: a megadott időközönként e-mailben információt kaphatunk, ha a beállított értesítésnek megfelelő tartalommal bővült a legutóbbi lekérdezés óta az adatbázis. Típusai:
    • témafigyelés (search alert) – a keresőkérdésnek megfelelő új dokumentum jelent meg az adatbázisban;
    • kiadvány figyelés (volume/issue alert; TOC alert) – a számunkra érdekes folyóiratnak új száma jelent meg;
    • hivatkozás figyelés (citation alert) – egy adott cikkre új hivatkozás jelent meg.
utolsó frissítés: 2020, április 9 - 12:58