A Pannon Egyetem története (1949-2010)

Az Egyetem története Az Egyetem vezetői Műalkotások
az Egyetemen
Az Egyetem Panteonja Emlékhelyek Életképek

 

A kezdet

Az 1949. augusztus 19-én kihirdetett XXII. Törvény intézkedése alapján Veszprémben megalakult a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Kara. A veszprémi kar alapításának célja a műszaki szakképzés bővítése, a gazdaság számára a mérnökképzés biztosítása volt. A kar telepítésekor azért esett a választás Veszprémre, mert a város környékén működő vegyipari üzemek és a kar alapításával egy időben létrejött kutatóintézetek — a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet és a Nehézvegyipari Kutatóintézet — lehetővé tették az elméleti képzés támogatását és gyakorlati kiegészítését.

Veszprémben már a középkorban is káptalani főiskola működött, ahol — az oklevelek tanúsága szerint — a hét szabad művészeten kívül jogot is tanítottak. Ugyancsak írott emlékek szólnak a főiskola könyvtáráról, amely európai összehasonlításban is kivételesen gazdag, értékes volt. A XIII. század második felében a főiskola elpusztult, de tovább élő emléke gazdagította a város szellemi légkörét, és hangsúlyozta alkalmasságát felsőoktatási intézmény befogadására.

A kar megszervezésére az akkor 27 éves dr. Polinszky Károly, a Műegyetem Kémiai Technológia Tanszékének adjunktusa kapott megbízást, mint kari kurátor. Nemcsak az oktatást, a tanárok letelepítését, elhelyezését kellett megszerveznie, hanem az oktatás színhelyét is biztosítania kellett. Mindez óriási tervező és szervezőmunkát igényelt. A kar első épületét, a mai A épületet félkész állapotban vette át, átalakíttatta és befejeztette úgy, hogy alkalmas legyen egyetemi képzésre. Az első tanévnyitó ünnepség 1949. szeptember 26-án volt, 16 oktató és 107 hallgató részvételével.

A karon a képzési idő négy év (nyolc félév) volt. Négy tagozaton indult meg az oktatás, ásványolaj- és szénfeldolgozó ipari, szilikátkémiai ipari, elektrokémiai ipari és szervetlen vegyipari tagozaton. Három alaptárgyi tanszék működött: Matematika, Ásványtan és Szervetlen Kémia Tanszék. A második tanévben három újabb tanszék kezdte meg működését, Kémiai Fizika, Analitikai Kémia és Géptan Tanszék. Az 1951/52-es tanévben már technológiai tanszékek is létesültek: Ásványolaj- és Széntechnológia, Szilikátipari, Szervetlen Kémia Technológia és Elektrokémiai Technológia Tanszék. 1951-től működött az Orosz Nyelvi Lektorátus. Az ideológiai tárgyakat a Marxizmus-Leninizmus Tanszék oktatta, amelyből később alakult a Társadalomtudományi Tanszék.

 

Önállóvá válás

1951. szeptember 9-én jelent meg az 1951. évi 25. számú törvényerejű rendelet, amely kimondta, hogy a kar kiválik a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetéből, és Veszprémi Vegyipari Egyetem elnevezéssel önálló egyetemmé válik. Polinszky Károly 1949-től 1952-ig mint kari kurátor vezette az egyetemet, majd 1952-ben mint dékán. 1952-től 1953-ig Bereczky Endre, 1953-tól 1954-ig Nemecz Ernő volt az egyetem dékánja.  1954-től 1963-ig ismét Polinszky Károly vezette az egyetemet, mint rektor. Közben tovább fejlődött az oktatás és az egyetem szervezete. 1953-ban Testnevelési Tanszék, 1954-ben Szerves Kémia Tanszék alakult, és ugyanebben az évben jelent meg miniszteri rendelet arról, hogy a képzést öt évre kell emelni. Az első három évben az alapképzés egységes volt, a technológiai tanszékek ágazati tantárgyai a negyedik és az ötödik évben szerepeltek.

Az egyetem történetének nagy hatású eseménye az 1956-os forradalom. Előzményeinek, eseményeinek és következményeinek részletes feltárását Paczolay Gyula végezte el és tette közzé. – Javasolt irodalom.

FELHÍVÁS!

 

1963-ban létesült a Radiokémia és a Vegyipari Műveletek Tanszék. 1969-ben Üzemgazdaságtan Tanszék létesült, amelyből — sok változás után — a mai gazdasági tanszékek kialakultak. 1964-től 1966-ig László Antal, 1966-tól 1971-ig Káldi Pál volt az egyetem rektora.

A Veszprémi Vegyipari Egyetem tíz féléves tanterve kisebb változtatásokkal az 1954/55-ös tanévtől 1969/70-ig volt érvényben, műszaki doktorokat az 1959/60-as tanévben avattak először az egyetemen, majd 1988-ban adták át az utolsó műszaki okleveleket. Összesen 746- an szereztek ilyen fokozatot a Veszprémi Vegyipari majd a Veszprémi Egyetemen. 1993-tól megváltozott a doktori képzés rendszere.

 

Az Egyetem extenzív fejlődése

Az egyetem első két évtizedét a folyamatos építkezés jellemezte, amit a szervezeti fejlődés és a hallgatói létszám emelkedése indokolt. Az első nagy eredmény az A épülethez csatolt toldalékszárny megépülése volt, amely két 250 fős előadótermet, kisebb előadótermeket és kiszolgáló helyiségeket foglal magában. Itt 1951-ben már megindult az oktatás. Ugyanez év végére elkészült az E épület, s ez enyhített a tanszékek és igazgatási egységek elhelyezésének gondjain. A D üzemkísérleti csarnok 1952-ben lett készen, 1953-ban befejeződött a C laboratóriumi épület építése. A B épület építése — sok bonyodalom közben, a tervek többszöri megváltoztatásával — történt. A B épületben kialakított aula belső díszcsarnokának — befejező — kőfaragó munkái 1961-ben készültek el.  Az építkezés ideje alatt a már elkészült épületrészeket folyamatosan vették birtokba az egyes egyetemi egységek. 1957-ben a diákotthon költözött ide, 1958-ban az aula első emeletére az igazgatási helyiségek, 1960-ban a második emeletre a központi könyvtár került. 1963-ban helyezték üzembe a tornacsarnokot. Közben az A épületben 1958/59-ben izotóplaboratórium létesült. Az alapberuházás része volt a központi kazánház, transzformátorház, garázs, tűzveszélyes- és savraktár megépülése. Az alapberuházást két nagy hatású építkezés egészítette ki: a kor színvonalának megfelelő, 600 fős diákotthon, amelybe 1964. augusztus végére beköltözhettek a hallgatók, és az 1800 adagos menza, amely 1968-ban készült el.

Az egyetemi épületek együttese (Veszprém, alsó kampusz)

Az egyetemi épületek együttese (Veszprém, alsó kampusz)

I épület
Az egyetemi egységek elhelyezése tovább javult, ésszerűsödött, a tíz emeletes I épület
elkészültével. Az épület fele-fele arányban az egyetem ill. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete számára készült.

Az egyetemi szintekre a speciális laboratóriumi igényű tanszékek kerültek és a központi kezelésű, egyedi nagyműszerek elhelyezésére szolgáló laboratóriumok. Az épület 1975-ben készült el. A levelező- és szakmérnök-képzéssel kapcsolatban felmerült helyiségigények kielégítését és az egyetem dolgozóinak üdülését szolgálta a veszprémi vegyipari tudományos intézményekkel közösen épített, 128 férőhelyes budatavai diákotthon és üdülő, amely 1974-ben készült el.

 

Oktatási reformtörekvések

Az 1969/70-es tanévtől kezdve jelentős változás történt az oktatási rendben: a többfokozatú oktatás bevezetése kezdődött. Az első három évben az oktatás egységes volt, a harmadik évben szakdolgozatot kellett írni. Sikeres államvizsga után a hallgatók vegyész üzemmérnöki oklevelet kaptak. Ez a diploma főiskolai szintű volt. A második fokozatra, a negyedik és ötödik évfolyamra azok iratkozhattak be, akik megfelelő tanulmányi átlagot értek el, és az első fokozaton eredményes vizsgát tettek abból a harmadik évfolyamon felvehető külön tárgyból, amit a tanterv a választott ágazat előtanulmányaként adott meg. Az ágazati képzés, a diplomadolgozat elkészítése és az államvizsga az ágazati technológiai tanszékeken folyt, amelyek száma a 70-es évek végére a Radiokémia, a Vegyészmérnöki Kibernetika és a Vegyipari Műveletek Tanszékkel hatra emelkedett. A második fokozat elvégzése után a hallgatók egyetemi szintű okleveles vegyészmérnöki diplomát kaptak. Az előzőkre építő harmadik fokozat a műszaki doktori rendszerrel összekapcsolt tudományos továbbképzést jelentette. Ez a többször módosított képzési forma a vegyészmérnöki és a szervező vegyészmérnöki szakon 1995-ben szűnt meg, de a vegyészmérnöki szakon továbbra is megmaradt az üzemmérnöki befejezés.

Kilenc évig, 1971 és 1980 között Nemecz Ernő irányította az egyetem életét. Az ő rektorsága alatt stabilizálódott az 1969/70-ben bevezetett és - néhány változtatással - több mint húsz évig érvényben levő oktatási rendszer, a többfokozatú képzés, melynek keretében az 1973/74-es tanévben megindult a kétfokozatú szervező vegyészmérnökképzés, majd az 1974/75. évben a harmadik fokozat: a szervezett műszaki doktori képzés.

A 70-es évek oktatási eredménye volt az agrárkémiai szak megindulása, amely a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola és a Veszprémi Vegyipari Egyetem közös képzése volt. A szak létesítését a mezőgazdaságban mind szélesebb körben alkalmazott kémiai anyagok és az agráriumban a vegyi folyamatok jelentőségének megnövekedése indokolta. Csaknem két évig tartó előkészítő munka után 1971-ben indult meg a képzés. A tervek szerint a hallgatók a kémiai alaptárgyakat egy éven át Veszprémben, a többi tárgyat Keszthelyen abszolválják. Így a kémiai laboratóriumi gyakorlatok Veszprémben, jól felszerelt laborokban kaptak helyet. Az agrárkémiai szak létesítése már a hetvenes években előkészítő lépést jelentett a 2000-ben megvalósult integráció felé.

1980-ban Inczédy Jánost választotta rektornak az Egyetemi Tanács, aki ezt a tisztet csupán egy évig töltötte be. Az 1981/82-es tanévtől az 1988/89-es tanév végéig Heil Bálint volt az egyetem rektora. Vezetése alatt, az 1984/85-ös tanévben indult meg a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karával közös képzésben a műszer- és méréstechnika szak, amelyet még Inczédy János szervezett. A következő tanévben levelező formában, kiegészítő szakként indult meg a kémia-tanárképzés. 1987/88-ban és 1988/89-ben újabb üzemmérnöki szakok: gépész, majd villamos üzemmérnöki szak indult. Mivel a gazdaság kevesebb vegyészmérnököt igényelt, szükségessé vált a profilbővítés.

 

Az Egyetem többkarúvá válásának kezdete

Liszi János, rektor – aki 1989/90-től az 1994/95. tanévig látta el ezt a tisztet – vállalta a profilbővítéssel együtt járó problémákat, és 1990-ben javaslatot tett nyelvtanárképzéssel foglalkozó tanszékek létesítésére, az egyetem nevének megváltoztatására és egy új kar létesítésére.

Az egyetem 1985 óta foglalkozott középiskolai kémia tanári kiegészítő képzéssel. A nyolcvanas évek végére az orosz nyelv kötelező tanításának megszűnésével a középiskolákban hiány jelentkezett nyugati nyelveket oktató tanárokból. Az egyetem angol és német nyelvi tanszékeket létesített, és a kémia tanári kiegészítő képzés tapasztalataira támaszkodva angol-kémia és német-kémia tanári szakok indítását tervezte. Ezek a szakok azonban nem voltak beilleszthetők az egyetem addigi oktatási szerkezetébe, ezért a Mérnöki Kar mellett 1991-ben Tanárképző Kar létesült, s ezzel egyidejűleg az egyetem neve Veszprémi Egyetem-re változott.

Veszprémi Egyetem - University of Veszprém


A Mérnöki Kar tanszékei:

  • Analitikai Kémia,
  • Ásványolaj- és Széntechnológiai,
  • Föld- és Környezettudományi (korábban Ásványtan),
  • Fizikai Kémia,
  • Géptan,
  • Környezetmérnöki és Kémiai technológiai (korábban Kémiai Technológia),
  • Radiokémia,
  • Szerves Kémia,
  • Szilikát- és Anyagmérnöki (korábban Szilikátkémiai és Technológiai),
  • Szervezési és Vezetési (korábban Vállalati Vezetés és Gazdaságtan),
  • Vegyészmérnöki Kibernetika
  • Vegyipari Műveleti Tanszék.


Új tanszékek a Mérnöki Karon:

  • Műszaki Informatika és Automatizálás (1991-1995), majd Automatizálás Tanszék (1995),
  • Fizika Tanszék (1992),
  • Gazdaságtan (1996) majd Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék (1998),
  • Információs Rendszerek Tanszék (1995),
  • Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék (1995),
  • Számítástudomány Alkalmazása Tanszék (1995),
  • Turizmus Tanszék (1996).


A Tanárképző Kar része lett:  az eddigi tanszékek közül

  • Általános és Szervetlen Kémia,
  • Matematikai és Számítástechnikai,
  • Társadalomtudományi,
  • Testnevelés Tanszék
  • Idegennyelvi Lektorátus.


Új tanszékek is alakultak a karon:

  • Alkalmazott Nyelvészeti (1993),
  • Angol Nyelv és Irodalom (1990),
  • Német Nyelv és Irodalom (1991),
  • Pedagógia-Pszichológia (1991),
  • Színháztudományi (1994),
  • Biológiai (1994),
  • Zoológiai (1998)
  • Botanikai Tanszék (1998).

1991-ben a Veszprém Megyei Hittudományi Főiskolával közös képzés indult: ezzel a tanárképzés a teológiával bővült. A közös képzés 1994-ig tartott.

1993/94-ben a Mérnöki Karon hazánkban elsőként megindult a műszaki menedzser és a környezetmérnök képzés valamint a kémia és a környezettudomány területén a PhD-képzés. Szintén első volt az országban a Tanárképző Karon 1994/95-ben indult színháztörténet szak.

 

Kredit rendszerű képzés elindítása

Győri István 1995-től 1998-ig foglalta el a rektori széket. Az egyetem fennállása óta az oktatási profil folyamatosan változik, bővül, s ez gyakran a tanszékek szervezeti változásával, osztódásával, elnevezésük megváltozásával jár. Az 1995/96-os tanévben a Veszprémi Egyetem bevezette a kötött tanterveken alapuló képzés helyett a kreditrendszert. Az egyes szakokon kötelező és kötelezően választható tárgyakon kívül a hallgatók az érdeklődésüknek megfelelő további tárgyakat is választhatnak, melyekből eredményes vizsgát téve kreditpontjaik számát növelhetik. A szakok elvégzése megadott pontszámhoz kötött. 1997/98-ban a Veszprémi egyetemet a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditált egyetemnek minősítette.

 

Az Egyetem a régió tudásközpontjává való válásának első lépései

1998. július 1-jétől 9 éven át Gaál Zoltán vezette az intézményt. Az ő rektori működése alatt további jelentős változások történtek az egyetem életében. Következetes, kitartó szervező és magas szintű vezetői munkássága eredményeként az egyetem a Dunántúl egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé, rangos tudásközponttá vált.

Az oktatás és a szervezet fejlődése megkövetelte az épületek fejlesztését, az egyetem további terjeszkedését. 1995-ben vette birtokba a volt Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) és Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) 1952-ben épült, a Wartha Vince utcában levő épületeit (mai M, N épületek). Szintén a felső kampuszon a kilencvenes évek közepén adták át a hallgatóknak az O épületet, majd ezt követően 2000-ben került átadásra az első rektorról elnevezett Polinszky-terem, avagy az auditorium maximum. 2003-ban a Vár több épületét is megkapta az egyetem, ahová bölcsészettudományi tanszékek kerültek. 1995-ben a nappali tagozatos hallgatók száma elérte az 5000 főt.

 

Auditorium maximum - Polinszky-terem

Auditorium maximum - Polinszky-terem


2000. január elsején az egyetem történetének újabb jelentős lépése következett, — a felsőoktatási intézmények integrációja keretében — a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar a Veszprémi Egyetemhez kapcsolódott, mint annak harmadik kara.

 

A többkarúvá válás kiteljesedése

2003/2004-ben létrejött a Gazdaságtudományi Kar és a Műszaki Informatikai Kar, s ezzel az egyetem ötkarúvá vált. 2006-ig a következő karok jöttek létre (zárójelben az alakulás éve):

  • Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar
    1990-2006 Tanárképző Kar,
    2006-2008 Bölcsészettudományi Kar,
    2008. november 1-től MFTK)
  • Gazdaságtudományi Kar (2003)
  • Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (2000) 
  • Mérnöki Kar (1990) 
  • Műszaki Informatikai Kar (2003)

MFTK-címer  GTK-címer  GK-címer  MK-címer  MIK-címer


Már 1999/2000-ben Pápán Pedagógiai Kutatóintézet jött létre, 2000/2001-ben megkezdte munkáját a Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Hely és ezzel kialakul az egyetemnek a Dunántúl nagy részére kiterjedő intézményi hálózata.

Az egyetem öt kara három kampuszon, Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán működik. Felsőfokú szakképzései a Dunántúl számos nagyobb városában, így Pápán, Székesfehérvárott, Ajkán, Szombathelyen, Zalaegerszegen továbbá Budapesten is elérhetők.

A 2004/2005-ös tanév szintén áttörést hozott az intézmény fejlődésében, kísérleti jelleggel – hazánkban az elsők között – megkezdődött a BSc képzés a műszaki informatika szakon. A következő évben az egyetem minden karán elindultak az új típusú, többciklusú lineáris képzési rendszerbe illeszkedő alapszakok (BSc, BA), és megkezdődött a mester képzések előkészítése.

Pannon Egyetem táblaA 2006. év elején született döntés az intézmény nevének Pannon Egyetemre való változtatásáról. Az új elnevezés jobban kifejezi az egyetem már betöltött, illetve betölteni kívánt átfogó, regionális szerepét. 2006. március 1-jétől az intézmény már ezt a nevet használja, amelyben kifejezésre jut az egyetem küldetése, valamint a név stratégiai üzenetet is hordoz.

2006-ban — az új Felsőoktatás Törvény előírásainak szellemében — új, jelentős szervezeti változás kezdődött az intézményben. Mind a karokon belül, mind a központi igazgatás területén a túlzottan szétaprózott egységek összevonásával új, a korábbinál hatékonyabb szervezet alakult ki. Ekkor jött létre a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet utódjaként a Felnőttképzési Intézet is, amely a felsőfokú szakképzéseket, valamint a felnőttoktatás különböző formáit gondozza. A 2006. év legjelentősebb beruházási eredménye volt, a XXI. század követelményeit kielégítő könyvtár és a modern Hotel Magister 800 személyes diákszálló épületének átadása, 2008-ban pedig birtokba vehették a hallgatók a korszerűen felújított, 500 személyes Központi Kollégiumot.

 

Az Egyetem a közép-dunántúli régió meghatározó intézménye

2007. július 1-jétől Rédey Ákos irányítja rektorként az Egyetemet, amely a Közép-Dunántúli Régió meghatározó felsőoktatási intézménye. A komoly szakmai hagyományokkal és nagy múlttal rendelkező intézmény képzési kínálata néhány tudományt kivéve szinte minden tudományterületet lefed.

2010 januárjában az egyetem jövőjére kiható, nagy jelentőségű döntés dokumentumát vehette kézhez a rektor: térítésmentesen 99 évig használhatja a volt veszprémi gyermekkórház épületegyüttesét a Pannon Egyetem, miután az 1,2 hektáros ingatlant a tulajdonos Veszprém Megyei Önkormányzat átadta a felsőoktatási intézménynek. A megyei önkormányzat 400 millió forintot érő gesztust gyakorolt, mivel a tíz éve üresen álló egykori gyermekkórház értékét az ingatlanszakértő ennyire taksálta.

Az egyetemnek konkrét tervei vannak az épületegyüttessel: ott szeretnék kialakítani az intézmény világszínvonalú kutatás-fejlesztési központját. Az új létesítményben nemcsak laboratóriumok, oktató-kutató helyiségek kapnak helyet, hanem az új hallgatói szolgáltató központ is.

A Pannon Egyetem kiváló lehetőséget biztosít a korszerű ismeretek szerzésére az agrártudomány, a bölcsészettudomány, a közgazdaságtudomány, a műszaki tudományok, a neveléstudomány, a társadalomtudomány, a természettudományok területén, továbbá az egyetemi tananyagon túlmutató szakmai, tudományos tevékenységre.

Az intézmény tudományos súlyát jelzi a 11 akkreditált doktori iskolája, nemzetközi hírű kutatásai. Oktatói, kutatói eredményesen szerepelnek a különböző hazai és Európai Uniós pályázatokon.

Kutatóegyetemként, mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplője, az intézmény elősegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelő oktatási, kutatási és fejlesztési programokban. Célja a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésében betöltött eddigi szerepének további erősítése. 

Rugalmasan reagál a társadalom igényeire és kihívásaira, összekapcsolja a tudományos és az üzleti élet szereplőit, emellett szoros kapcsolatot ápol a környező országokkal is.

Joggal mondhatjuk, hogy a Pannon Egyetem a tudás mellett érvel, hiszen tudományt ápol és teremt, kultúrát őriz és közvetít, minőséget formál és egyetemet épít, új perspektívát kínál oktatóink, kutatóink, hallgatóink és a tágabb értelemben vett szakmai közösség számára a régióban, Magyarországon és Európában egyaránt.

 

Bibliográfia

Meskó Gábor – Mohai Béla (szerk.):A Veszprémi Vegyipari Egyetem évkönyve 1949-1959. Veszprém, 1959, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanácsa, 245 old.
Schultheisz Zoltán (szerk.): A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve 1949-1974. Veszprém, 1974, 218 old.
Bodor Endre és mások (szerk.): A Veszprémi Egyetem jubileumi évkönyve 1949-1999. Veszprém, 1999, a Veszprémi Egyetem tanácsa,  312. old.
Albert József (szerk.): A Veszprémi Egyetem története 1949-1999. Veszprém, 2002, a Veszprémi Egyetem tanácsa, 355 old.
1951-2001 50 éves a Veszprémi Egyetem Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszéke. Veszprém, 2001. május, a Veszprémi Egyetem Ásványolaj-és Széntechnológiai Tanszéke,  158. old.
Tamás Ferenc (összeáll.): 50 éves a Veszprémi Egyetem Szilikát Tanszéke. Veszprém, 2001, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 80 old.
Utasi Anett (szerk.): A Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszékének kiadványa 50 éves jubileuma alkalmából. Veszprém, 2001, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 80. old.
Új Horizont, 1999 különszám.
Szesztay András: Az egyetem után…Budapest, 1970, Akadémiai Kiadó, 216. old.
Varga Béla (főszerk.): Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998, Veszprém megyei Önkormányzat Közgyűlése, 569 old.
Varga Béla (szerk.): Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon.1-2. köt. Veszprém, 2001, Veszprém megyei Önkormányzat, 537, 1114. old.
Egyházy Tiborné - Dömötör Lajosné: Üzen a múlt. Képzőművészeti alkotások Veszprémben, a Pannon Egyetemen. Veszprém, 2006, Pannon Egyetemi Kiadó, 97 old.
Paczolay Gyula: Az 1956-os forradalom eseményei a Veszprémi Vegyipari Egyetemen.
= Egyetemünk, 2006. 6. sz. 23. old. (1. rész), 2006. 7. sz. 20-21 old. (2. rész).,


Rövidítések

BA – Bachelor of Arts - „humán” területen folyó alapképzés (baccalaureus)
BSc – Bachelor of Sciences - „reál” területen folyó alapképzés (baccalaureus).
 

Alapképzési szint.
Az agrár, informatikai, műszaki, nemzetvédelmi és katonai, orvos- és egészségtudomány, sporttudomány, természettudomány képzési terület szakjait foglalja magában.

MA – Master of Arts - „humán területen folyó mester képzés (magister, master)
MSc – Master of Sciences - „reál” területen folyó mester képzés (magister, master)
 

Felsőfokú képzési szint.
A bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és igazgatási, művészet, művészetköz vetítés, pedagógusképzés, társadalomtudomány képzési terület szakjait foglalja magában.

MÁFKI - Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kisérleti Intézet   (Megszünt: 1990-92)
NEVIKI - Nehétvegyipari Kutató Intézet   (Megszünt: 1990-92)

BME - Budapesti Műszaki Egyetem (Jelenlegi elnevezése: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

utolsó frissítés: 2011, március 19 - 08:52