Mérőszámok a tudományban

A tudománymetria kvantitatív indikátorok, ún. bibliográfiai indexek segítségével ír le tudományos eredményeket. Célja objektív mutatókkal jellemezni a tudományos teljesítményt elsősorban annak hatása, a kapcsolódó közlemények száma és ezek megjelenési helye alapján - azaz a konkrét kutatási tartalom figyelembe vétele nélkül.  

Ezen mutatók segítségével tisztább képet alkothatunk kutatók teljesítményének összevetésekor, pályázatok elbírálásakor, fokozatszerzések, tudományos előrelépések mérlegelésekor, valamint az egyetemek és kutatóintézetek teljesítményének megítélése során. 

Felhasználhatók továbbá arra, hogy jelezzék egy kutató vagy egy kutatócsoport, tanszék vagy egyetem munkájának fontosságát és hatását, ezáltal annak értékét a tágabb kutatói közösség számára. A mérőszámokat gyakran használják a kutatási eredmények mérésére és rangsorolására mind az intézményeken belül, mind nemzeti vagy nemzetközi szinten. Az egyetemi rangsorok is figyelembe veszik ezeket a mutatókat. A mérőszámok eszközként használhatók a kutatási erősségek felismerésére és a jövőbeni kutatási stratégiákkal kapcsolatos koncepciók kialakításában.

Szerzői mérőszámok

• H-index
  A h-index, vagy Hirsch féle index egy szerzői szintű mérőszám, amely a szerző hatását publikációira mutató hivatkozások aránya alapján méri. Egy kutatónak h értékű az indexe, ha h számú közleményére legalább h cikkben hivatkoznak, a többi közleményében viszont már kevesebb mint h cikkben. A h-index az idő múlásával változik, ahogy a szerző többet publikál, és ahogy ezeket a publikációkat mások idézik. A kutatói gyakorlatban a 20-as h-index már nemzetközileg is figyelemre méltó teljesítmény, azonban potenciálisan nagyon félrevezető a diszciplínák közötti különbségekből fakadóan, ezért nem alkalmas a kutatók közvetlen összehasonlítására. Előnye viszont, hogy egy sokat idézett cikk nem torzítja h értékét. A h-index a használt forrástól függően is változik. A Web of Science vagy a Scopus h-indexe általában alacsonyabb, mint a Google Scholar-tól kapott.
  

• Normalizált H-index
  A h-index érzékeny diszciplínák közötti publikálási jellemzők eltéréseit mutatja. Egy egyszerű normalizálással kiküszöbölhető ez a torzulás és segítségével elvégezhető különböző tudományterületek szerzőinek összehasonlítása.

• G-index
  A g-index a Hirsch féle indexhez hasonlóan egy szerzői szintű mérőszám. Értékét úgy számítják, hogy a cikkeket a kapott idézések száma szerint csökkenő sorrendbe rendezik. A g-index az a legnagyobb szám, amelynél az első g cikk együttesen legalább g² idézéssel rendelkezik. Az így kapott g-index a h-indexnél magasabb, mivel a sokat hivatkozott cikkek nagyobb mértékben növelik a g értékét.

• Súlyozott idézettségi impakt (FWCI) - szerzői
  A súlyozott idézettségi impakt egy a Scpous által bevezetett szerzői szintű mérőszám. Értéke egyenlő a tényleges idézések összegének és az adott terület átlaga alapján várható összes idézet hányadosával. Ha az érték =1, akkor a szerző teljesítménye megfelel a globális átlagnak. A ≥1 érték azt jelenti, hogy a szerző felülmúlja az átlagot és ennek megfelelően, a ≤1 érték pedig azt, hogy a szerző alulteljesít.

Publikációs mérőszámok

• Súlyozott idézettségi impakt (FWCI) - publikációs
  A súlyozott idézettségi impakt publikációkra is alkalmazható. Értéke szintén egyenlő a tényleges idézések összegének és az adott terület átlaga alapján várható összes idézet hányadosával. Ha az érték =1, akkor a közlemény idézettsége megfelel a globális átlagnak. A ≥1 érték azt jelenti, hogy a közlemény felülmúlja az átlagot és ennek megfelelően, a ≤1 érték pedig azt, hogy alulteljesít.
  

• Kategória szerint normalizált idézettségi impakt (CNCI)
  Egy közlemény kategória szerint normalizált idézettségi impaktja egy a Web of Science-ben található publikációs mérőszám. Számítása úgy történik, hogy az idézett tételek tényleges számát elosztják az azonos közleménytípusú, megjelenési évű és témájú közlemények várható idézettségi arányával. Ha egy közlemény egynél több témakörhöz van hozzárendelve, a tényleges és a várható idézések arányának átlagát használják. Egy közleményhalmaz, például egy személy, intézmény vagy ország/régió összegyűjtött műveinek CNCI-je a halmazban szereplő összes dokumentum CNCI-értékének átlaga. Ha az érték =1, akkor a szerző teljesítménye megfelel a globális átlagnak. A ≥1 érték azt jelenti, hogy a szerző felülmúlja az átlagot és ennek megfelelően, a ≤1 érték pedig azt, hogy a szerző alulteljesít.

• Magasan idézett közlemény
  A Clarivate publikációs mérőszáma, a közlemények közül az adott évben és adott tudományterületen a legtöbb alkalommal idézett, top 1%-ba eső közleménynek megnevezése.

• Felkapott közlemény
  A Clarivate által alkalmazott publikációs mérőszám. Azt az elmúlt két évben megjelent közleményt jelöli, amelyet a legutóbbi két hónapban annyira magas számban idéztek, hogy az adott tudományterületen megjelent közlemények legfelső 0,1%-ába került idézettség szerint.

Folyóirat szintű mérőszámok

• Impakt Faktor
  A Clarivate folyóirat szintű mérőszáma. Értéke egyenlő az elmúlt két évben megjelent összes cikk idézettségének és az előző két év összes idézhető cikkének hányadosával. Megmutatja, hogy az 1-2 évvel korábban megjelent cikkeket milyen mértékben idézték. Például, ha az impakt faktor értéke 5, akkor cikkeket átlagosan ötször idézték.
  

• Scimago folyóirat rangsor
  A tudományos folyóiratok tudományos befolyásának mérőszáma, amely figyelembe veszi mind a folyóirat által kapott idézések számát, mind pedig az idézetek forrásául szolgáló folyóiratok fontosságát. Az adott folyóiratban az előző három év során közzétett cikkekre jutó súlyozott idézések átlagos számát mutatja egy adott évben. Egy folyóirat SJR-mutatója numerikus érték, összesen 4 kvartilist határoznak meg Q1-Q4-ig. A Q1 jelöli a legnagyobb presztízzsel rendelkező folyóiratokat (top 25%-ot), a Q2 a felső 50%-ot és így tovább. A Q1-es és Q2-es csoportot szokás top kvartiliseknek is nevezni.

• Eigenfactor
  A Eigenfactor egy adott folyóirat fontosságának mértéke, a Clarivate és az Elsevier adatbázisaiban is megtalálható mérőszám. A folyóiratokat idézettségük alapján értékelik, a magasan rangsorolt folyóiratokban történő idézések nagyobb mértékben járulnak hozzá az Eigenfactor értékéhez, mint az alacsonyabb szinten rangsorolt folyóiratoktól származó idézések. A folyóirat egyik cikkéből ugyanazon folyóirat egy másik cikkére történő hivatkozások el vannak távolítva, hogy az Eigenfactor értékét ne befolyásolja a folyóirat önidézése.

• Forrás szerint normalizált impakt
  Ez a mérőszám segít a szerzőknek azonosítani, hogy szakterületükön belül mely folyóiratok teljesítenek a legjobban, továbbá segít eldönteni, hogy hol publikáljanak. Az adott tudományterületen méri az idézések hatását azok súlyozásával, valamint az idézések alapján. Lehetővé teszi a különböző szakterületek forrásainak közvetlen összehasonlítását. Egyetlen idézet hatása nagyobb értéket kap azokon a szakterületeken, ahol az idézések valószínűsége kevesebb, és fordítva.

Alternatív mérőszámok

• Altmetric 
  A tudományos kutatás túllépett a nyomtatott lapokon, a hagyományos hatásmérés sokszor már nem elegendő. Az Altmetric egy algoritmus segítségével minden egyes közleményhez (többek közt DOI alapján) automatikusan kiszámított pontszámot rendel. A pontszám az adott elemre irányuló figyelem mennyisége, ami hivatkozás és megosztás alapján hivatott tükrözni a kutatási eredmény közösségi médiára, valamint sajtóra gyakorolt hatását.

  Egy többszínű "fánk" vizualizáció is készül, amely összefoglalja a közlemény által kapott figyelem forrásait (piros a hírek esetében, világoskék a Twitter esetében stb.). Számos kiadó, köztük a John Wiley & Sons, a Taylor and Francis, a The JAMA Network és a Springer Nature is Altmetric "Donut" jelvényeket ágyaz be folyóiratcikk- és könyvoldalaiba, hogy a kiadói platformon belül megjelenítse az egyes közlemények Altmetric-pontszámát.
  
  

  Forrás: https://www.altmetric.com/

• ImpactStory
  Az ImpactStory egy nyílt forráskódú, webes alapú eszköz, amely alternatív mérőszámokat biztosít azon kutatók számára, akik tudni szeretnék, hogy munkájukat hányszor töltötték le és osztották meg annak érdekében, hogy képesek legyenek mérni kutatási eredményeik (folyóiratcikkek, blogbejegyzések, adatkészletek és szoftverek) hatásait azon túl, hogy csupán a folyóiratcikkekre történő hivatkozásokat vennék figyelembe. Az ImpactStory célja megváltoztatni a tudományos jutalmazási rendszer fókuszát, valamint értékelni és ösztönözni a web-natív tudományosságot. 

•  Plum Analitics
  A Scopus adatbázisban is elérhető PlumX Metrics segítségével nyomon követhető, hogy az emberek milyen módon lépnek kapcsolatba az egyes kutatási eredményekkel (cikkek, konferencia-kiadványok, könyvfejezetek stb.) online környezetben. A PlumX Metrics néven ismert alternatív mérőszámok együttesen öt kategóriába vannak sorolva annak érdekében, hogy egyszerűen összehasonlíthatóak és elemezhetőek legyenek egymással a különböző publikációk.