Open Science – Nyílt tudomány

Az Open Science kezdeményezés célja az új ismeretek létrehozásának felgyorsítása, az oktatás támogatása, az innováció ösztönzése, valamint a tudományos folyamatok átláthatóságának előmozdítása és a kutatási eredmények elérhetőségének biztosítása a globális szakmai közösség és a széles társadalom számára, a nyílt tudomány elvi alappilléreit megvalósító modellek és infrastruktúrák mielőbbi hazai bevezetése által.

Az Open Science időszerűsége

A nyílt tudomány az utóbbi években valóban meghatározó témája a szakmai közbeszédnek. A tudomány világában jelenleg zajló paradigmaváltásra a tudományos élet minden szereplője reflektál:
a felsőoktatási és kutatási szféra intézményei, a kutatók közössége, a finanszírozó szervezetek, illetve a kutatástámogató szolgáltatások területén működő szervezetek, köztük is kiemelten a szakkönyvtárak hálózata.

Mi az Open Science?

Az Open Science a tudományos kommunikáció új megközelítése, amely az átláthatóság és együttműködés elvein alapul és a friss kutatási eredmények terjesztésének innovatív módját jelenti a legújabb technológiai fejlesztések és a digitalizáció vívmányainak alkalmazásával.
Nem újfajta tudományról, hanem újfajta tudományos kommunikációról beszélünk tehát, amikor a paradigmaváltást emlegetjük.

Melyek az Open Science alapvető pillérei?

A nyílt tudomány legfőbb pillérei:

• a nyílt hozzáférés biztosítása a kutatási eredményekhez,
• a FAIR és CARE szemléletű kutatásiadat-kezelés,
• a kutatási integritás és tudományos autonómia kérdésköre,
• új generációs tudományértékelési rendszer kialakításának igénye,
• új típusú ösztönzők létrehozása,
• a nemzetközi együttműködési hálózatok növekvő szerepe,
• a közösségi tudomány (Citizen Science) támogatása,
• az oktatás és képzés komplex területe

Nyílt hozzáférés

A nyílt hozzáférés (open access) a kutatói közösség tagjai számára lehetőséget biztosít a kutatások spektrumának interdiszciplináris, illetve multidiszciplináris irányú kiterjesztésére, és hozzáférhetővé teszi a friss tudományos eredményeket minden érdeklődő számára, mentesítve az olvasókat az előfizetéses hozzáférés korlátozásától.

A nyílt hozzáférés többféle formában is megvalósulhat. Egy publikáció megjelenhet:

• teljesen nyílt hozzáférésű kiadóknál térítés (APC − article processing charge) ellenében gold open access folyóiratokban,
  ahol a publikáció szabadon elérhetővé és újrafelhasználhatóvá válik a folyóirat platformján, azonnal a megjelenés után;
• az országos szintű konzorciumi szerződések (átmeneti megállapodások) által, ahol azért kell fizetni, hogy a kiadó
  hagyományos előfizetéses folyóiratában nyílt hozzáférést biztosítson (hibrid lapok);
• a szerzők általi repozitóriumi elhelyezéssel, ahol a publikáció esetenként késleltetéssel válik nyílt hozzáférésűvé;
• továbbá APC-t fel nem számító platina open access folyóiratban.

A nyílt hozzáférés minden formájában támogatandó. A hazai kutatásfinanszírozó szervezetek számára kiemelt szempont, hogy a kutatás eredményeit bemutató publikációk nyílt hozzáféréssel jelenjenek meg.
Az open access-re fordított kiadások elszámolhatók a pályázati támogatás terhére.

Kutatásiadat-kezelés

A nyílt tudomány koncepciója támogatja a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek során keletkező adatoknak a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable) és CARE (Collective benefit, Authority to control, Responsibility, Ethics) elvek alapján történő kezelését.

Ezek alapján a kutatási adat legyen:

• megtalálható emberek és gépek számára egyaránt, rendelkezzen egyedi azonosítóval, legyen továbbá metaadatokkal ellátva, és metaadatai lehetőség szerint kerüljenek repozitóriumi elhelyezésre;
• elérhető nyílt kommunikációs protokollon keresztül, és a metaadatok legyenek elérhetők akkor is, ha az adatok már nem érhetők el;
• együttműködésre képes, tehát adjon lehetőséget az adatok értelmezésére, a munkafolyamatokba történő integrálhatóságára,
• újrahasználható, tehát adjon lehetőséget az adatok jövőbeni újra-felhasználására, azaz az adatok leírása tartalmazzon minél több pontos és releváns metaadatot, legyen egyértelmű és hozzáférhető.

Az új típusú kutatásiadat-kezelés hazai megvalósításához és sikeres működtetéséhez szükséges a hozzáértő szakemberek
képzésének (data-steward, data-scientist) mielőbbi elindítása.

Kutatási adatok kezelése az OTKA pályázatokban

A nyílt tudomány néhány szempontja már elvárásként jelenik meg az OTKA kutatási témapályázatok rendszerében.
Fontos újdonság, hogy az OTKA pályázati csomag része a kutatásiadat-kezelési terv.

A terv két kérdéssor köré szervezi a kutatási adatok kezelésének koncepcióját:

• Adatkezelés a projekt időtartama alatt
• Terveznek-e nemzetközi kutatási infrastruktúrát igénybe venni a kutatás során?
• Ki felel az adatkezelésért?
• Milyen típusú adatok keletkeznek a kutatás során?
• Milyen eljárással végzik az adatgyűjtést?
• Hol és hogyan tárolják az adatokat, dokumentációkat és gépi kódokat a kutatás során?
• Milyen metaadat-szabványt használnak?
• Hol és hogyan tárolják a metaadatokat a kutatás során? A kutatási adatok kezelése   megfelel-e a GDPR előírásainak?

• Adatkezelés a projekt lezárulta után
• Milyen hozzáférést biztosítanak ezekhez az adatokhoz?
• Mely adatokat fogják nyíltan elérhetővé tenni?
• Szükség van-e az adatmegosztás korlátozására?
• Milyen hozzáférést biztosítanak a metaadatokhoz?
• Használnak-e állandó és egyedi azonosítókat? (DOI, ORCID)
• Hol és hogyan tárolják az adatokat, dokumentációkat és gépi kódokat a
  kutatás lezárulta után?
• Hol és hogyan tárolják a metaadatokat, dokumentációkat és gépi kódokat a kutatás lezárulta után?

Az adatkezelési terv beépítése a pályázati dokumentációba erősíti az adatkezeléssel kapcsolatos kutatói tudatosságot.

OTKA követelmények itt olvashatók: link 
Kutatásiadat-kezelési terv: PDF

A tudományos teljesítmény értékelésének megújítása

A nyílt tudomány keretében szükségessé vált ún. „új generációs” tudományértékelési rendszer kialakítása, tehát a teljesítményértékelés évtizedek óta rögzült, kvantitatív módszertanra épülő tudománymetriai gyakorlatának felülvizsgálata. Ezzel egyidejűleg egy olyan újszerű, kiegyensúlyozott szemlélet bevezetése, amely úgy tekint a kutatásértékelési folyamatokra, mint az új ismeretek létrehozásának és a társadalmi és gazdasági fejlődést támogató innovációnak egyik alapvető minőségbiztosítási feltételére.

Az értékelésnek elsősorban a kutatási projektek tartalmára kell összpontosítaniuk. A kutatást finanszírozó szervezeteknek az értékelési folyamatokat a transzparencia, valamint a bírálók és a pályázók terheinek csökkentése érdekében újra kell gondolniuk.

Új típusú hazai ösztönző rendszerek

A teljesítményértékelés reformja együtt jár az új típusú ösztönző rendszerek kialakításával.

A megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplők – szakpolitikusok, felsőoktatási és kutató intézmények, vállalkozások és szakmai szervezetek – kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek.

Az Open Science szempontok érvényesítése a hazai innovációs műhelyekben elősegíti az átláthatóságot és az átjárhatóságot, az eredmények, jó gyakorlatok nyílt hozzáférésű megosztása pedig további kutatási és innovációs projektek megvalósítását inspirálhatja.

A támogatási rendszerekben széles körben alkalmazható Open Science elemek egyben a hazai tudomány nemzetköziesedését is segítik. Ennek példája az Európai Unió Horizon Europe keretprogramjában az Open Science hangsúlyos elemként történő megjelenése az egyéni és az intézményi kutatásokban.

Citizen Science (Közösségi Tudomány)

A közösségi tudomány koncepcióját számos félreértés és előítélet övezi. Valóban nincsen egyetlen egyértelmű definíció, amely pontosan leírná az Open Science e sajátos területét. A Citizen Science a tudomány támogatásának különleges lehetősége, sajátos területe. Lényege a tudományos képesítéssel nem rendelkező civilek bevonása a kutatás folyamatába.

Az állampolgárok aktív részvétele a kutatásban fontos szerepet kaphat a felsőoktatási intézmények harmadik missziójában is. Természetesen nem minden tudományterület esetében alkalmazhatóak a Citizen Science célkitűzései, de vannak olyan hazai és nemzetközi projektek, ahol már bizonyított az állampolgári részvétel modelljének működőképessége.

A közösségi tudomány hazai sikeréhez stabil és kiszámítható finanszírozási háttér hosszú távú biztosítására, valamint az elért kutatási eredmények széleskörű, nyílt hozzáférésű terjesztésére van szükség.