Muzeális különgyűjtemény

A Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont (PEKT) állományában értékes muzeális dokumentumok is találhatók, amelyek a muzeális különgyűjteményben érhetők el. Az itt található művekhez a könyvtár az elmúlt évtizedek során legnagyobbrészt adományozás útján jutott hozzá. Az adományok egy része hagyatékként vagy ajándékként került az állományba, más része pedig korábbi tanszéki könyvtárakból került áthelyezésre.

A különgyűjtemény látogatása kutatótermi felügyelet mellett lehetséges.

Mit jelent a muzeális könyvtári dokumentum fogalma?

A muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997-es CXL. törvény rendelkezik.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a muzeális intézményekben, a levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként őrzött kulturális javak védettnek minősülnek. Az ezek védelmét szolgáló tevékenységekre, kezelési és nyilvántartási feladatokra, azok ágazati, valamint szakfelügyeletére külön jogszabályok vonatkoznak.

A muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról szóló 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet pontosan meghatározza a muzeális dokumentumok körét.

Ezek pedig:

• a középkori kódexek vagy nyelvemlékek
  
• a középkori, kora újkori kéziratok
  
• az 1701 előtt megjelent könyvtári dokumentumok
  
• az 1851 előtt Magyarországon megjelent könyvtári dokumentumok
  
• az 1851 előtt külföldön megjelent Hungarikumok, továbbá
  
• a jogszabály vagy a könyvtár gyűjtőköri szabályzata szerint végleges megőrzési (archiválási) kötelezettséggel a könyvtár gyűjteményében őrzött dokumentumok.

Muzeálisnak tekinthető a fentieken kívül minden olyan könyvtári dokumentum, amely tartalmi vagy alaki szempontból jelentős történeti értékű, amely megjelenése helyétől, időpontjától függetlenül különlegességnek vagy ritkaságnak számít, vagy előállítása körülményeire, technikájára (kiállítása, írásanyaga, írásformája, illusztrációi, könyvdíszei, kötése stb.), illetve tulajdonosára tekintettel tudományos értékű.

Szintén ebbe a körbe tartoznak az olyan kéziratok, illetve kéziratos hagyatékok, személyi irattárak, gyűjtemények vagy egyéb dokumentumok, amelyek írója (alkotója) a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális vagy tudományos életben jelentős szerepet töltött be.

Muzeális dokumentumoknak tekintendők az olyan hang-, kép-, film- és videodokumentumok, elektronikus dokumentumok is, amelyek a fenti feltételek közül valamelyiknek megfelelnek.

További információ az Országos Széchényi Könyvtár honlapján olvasható.

Bibliotheca Vetus Hungariae

Milyen dokumentumokat tartalmaz a muzeális különgyűjteménye?

A PEKT különgyűjteményében őrizzük az 1851 előtt kiadott könyveket, valamint a könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata alapján az Egyetem 1949-es alapítása előtt megjelent kiadványokat. A különgyűjteményben kapott helyet a Csáth-Kosztolányi család, valamint Faludy György kéziratos irodalmi hagyatékának egy része is.

A különgyűjtemény jelenleg is feldolgozás alatt áll. A munkához az Egyetem és az OSZK között létrejött együttműködési megállapodás keretében sok segítséget és szakmai támogatást kapunk Nemzeti Könyvtárunk szakembereitől, amit ezúton is szeretnénk megköszönni!

A könnyebb eligazodás érdekében a muzeális állományt három alkategóriába osztottuk be. Ezek néhány kivételtől eltekintve a következő jelzeteket kapták:

MUZ/A: az 1851 előtt megjelent könyvek
MUZ/B: az 1851 és 1900 között megjelent könyvek
MUZ/C: az 1901 és 1949 között megjelent könyvek

A MUZ/A és MUZ/B állományba tartozó kötetek feldolgozása gyakorlatilag teljesnek tekinthető. A MUZ/C kategóriában viszont még ezres nagyságrendben várják a könyvek, hogy a végleges helyükre kerüljenek.

Jelenleg az állomány nagysága a különböző kategóriákban a következő:

MUZ/A: 540 kötet
MUZ/B: 840 kötet
MUZ/C: 4400 kötet

A gyűjtemény gyarapítása

A könyvtár muzeális állománya jelenleg is folyamatosan gyarapszik, a nem muzeális gyűjteményben lappangó kötetek feltárása, további adományok, illetve vásárlás útján is. Az újonnan bekerülő dokumentumok feldolgozás után azonnal kutathatóvá válnak.

Régi könyvek gyűjteménye

A muzeális gyűjtemény gerincét az eredetileg az Egyetem Francia Tanszékének könyvtára számára ajándékba érkezett Voltaire sorozat képezi, illetve a vele együtt érkezett további francia nyelvű kiadványok – ezeket Dr. Mihalovics Árpád tanszékvezető egyetemi tanár juttatta el a központi könyvtárba. Összesen 272 db 1784 és 1932 között megjelent francia nyelvű könyvritkaságról van szó, amelyek közül 82 db 2009-ben restaurálásra került.

Ahogy Dr. Mihalovics Árpád megjegyzi, a Voltaire-sorozat a klasszicista könyv létrejöttének időszakából származik, amelynek általános megjelenése egyszerű, szabályos, szimmetrikus és antik hatású. A köteteket a francia forradalom előtt, 1784 és 1789 között adták ki, Beumarchais gondozásában, aki csak emiatt alapított nyomdát Kehlben, vásárolt meg három papírmalmot, valamint a híres angol tipográfus, John Baskerville komplett betűkészletét. A kiadás Voltaire de Kehl néven is ismert. A sorozat eredetileg hetven kötetet tartalmaz, de a könyvtár birtokában lévők közül sajnos kilenc darab hiányzik.

A francia állomány további értékes kiadványokat tartalmaz, neves kiadók gondozásában: többek között Racine, Corneille, Rousseau, Molière, Balzac műveit.
A könyvtárban található legjelentősebb hagyatékok közé tartozik Halász Előd és Wolfgang Bachofer professzorok könyvtára, amelyek 2007-ben kerültek az egyetemre. Az állományok egy része muzeális könyvritkaság, amelyek 1793 és 1848 között megjelent, többségében német nyelvű kiadványokból állnak. Ezek, valamint a gyűjteményben található további hagyatékok (Polinszky Károly, Szitár Katalin, Lengyel Zsolt), továbbá az egykori Ciszterci Könyvtárból idekerült kollekció feldolgozása, leírása előrehaladott állapotban van.

Nagy megtiszteltetés könyvtárunk számára, hogy a Lőrincze család döntése alapján nemrég került hozzánk Lőrincze Lajos professzor úr hagyatéka, amely számos igen értékes régi könyvet tartalmaz. Ennek a gyűjteménynek a feldolgozása szintén a vége felé közelít. A teljes gyűjtemény legöregebb kiadványai ebben a hagyatékban találhatók: az idegen nyelvűek közül Matthäus Tympe 1619-ben kiadott latin-német nyelvű prédikációgyűjteménye, a magyar nyelvűek közül pedig Szenczi Molnár Albert 1708-ból származó magyar-latin-német szótára.

Igen jelentős muzeális értékkel bír Nyíri Antal professzor hagyatéka, amely főleg a XIX. század végén, illetve a XX. század első felében kiadott nyelvészeti szakmunkákat tartalmaz. Sajnos, ezen dokumentumok állapota többnyire nagyon rossz, sürgős restaurálást igényelnek.

Különleges könyvek

Egy könyv értékét nem feltétlenül a régisége adja. Az újabb kiadványok között is lehetnek olyan kötetek, amely provenienciájuk miatt különleges jelentőséggel bírnak. Ezek feltárása filológiai feladat, jelenleg is folyamatban van. A bibliotéka értékes kötete például Batsányi Jánosnak a magyar tudósokhoz írt munkája 1821-ből, vagy a Magyar Tudós Társaság 1838-as kiadású tájszótára. Igen értékes kiadvány Kalmár György Prodromus idiomatis című, 1770-ben megjelent nyelvészeti értekezése. Érdemes megemlíteni Charles Bonnet háromkötetes munkáját, amely A természet vizsgálása címmel 1818-ban jelent meg magyarul, Tóth Pál fordításában és kiegészítéseivel.
A Muzeális Különgyűjteményben mindezen felül több olyan kötet is megtalálható, amelyek egykori tulajdonosuk miatt bírnak rendkívüli értékkel. Ezek közül a legjelentősebb Négyesi László 1898-ban megjelent Magyar verstana, amely Kaffka Margit birtokában volt, és az ő kéziratos jegyzeteit tartalmazza.

A gyűjteményben találhatók továbbá:

- Laczkó Géza, a neves nyugatos író által birtokolt könyvek
- Kosztolányi Árpád matematika tankönyve
- Nagy István, magnyitogorszki hadifogoly által birtokolt imakönyv

Jövőbeli tervek

A könyvtár fő célja jelenleg a régi gyűjtemény szakszerű katalogizálása, állagának megóvása, valamint kutathatóságának biztosítása. A tervek között viszont szerepel a teljes kollekció digitalizálása, hogy a Pannon Egyetem nyílt hozzáférésű adatbázisaként a kulturális közvagyon részévé váljon, elsődleges forrásanyagként pedig további kutatások elindítását ösztönözze. A digitalizálás 2024 tavaszán elindult, a munka időtartama előreláthatólag éveket fog felölelni.

A könyvtár további hosszú távú terve az állomány szakszerű restauráltatása. A muzeális állományban található könyvek nagy része (mind a hagyatékból, adományból származók, mind a tanszéki eredetűek) ugyanis sajnos javításra, állagvédő kezelésre szorul. Várhatóan ez a feladat is nagyon hosszú időt fog igénybe venni.