Hogyan tegyük láthatóbbá a disszertációnkat?

A megoldás: Passport for Open Science

 

A University College of London kiadványának célja az Open Science népszerűsítése, valamint hozzáférhetőbbé tétele, elsődleges célcsoportja a doktoranduszok és a fiatal kutatók.  Az “útlevél” eredetileg a brit akadémiai terület sajátosságaira reflektálva készült, így lehetnek kisebb-nagyobb eltérések a hazai felsőoktatási területhez és gyakorlatokhoz képest. A nemrég megjelent kiadvány egyre népszerűbb, már megjelent a francia akadémiai környezetre szabott változata is.

A különbségek tekintetében várjuk a visszajelzéseket, és igény szerint a segédlet lokalizálására is sor kerülhet.

open science hogyan tegyuk


További hasznos információk és gyakorlati tudnivalók PhD hallgatók számára

Ajánljuk figyelmükbe a European University Association Council for Doctoral Education honlapját, valamint az alábbi anyagokat is:

Doktori Iskolák a Pannon Egyetemen és az MTA tudományterületi doktori eljárás követelményei

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola 

MTA követelmények IX. osztály

Informatikai Tudományok Doktori Iskola

MTA követelmények VI. osztály

Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

MTA követelmények VII. osztály

Többnyelvűségi Nyelvtudományok Doktori Iskola

MTA követelmények I. osztály

Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

MTA követelmények VII. osztály

Jogi háttér

A doktori képzéssel, tudományos munkával kapcsolatos jogszabályok

Publikációk a témában

Doktori iskolák zsákutcában? Néhány gondolat a magyarországi PhD-képzésről

Bőgel György - Mátyás László, Magyar Tudomány 183(2022)12, 1541-1560

Absztrakt

A magyarországi doktori képzés le van maradva a világ élvonalától: számos kutatási téma nem a tudományos fejlődés élvonalát célozza meg, a rendszer szakmai, szervezeti és területi szempontból elaprózott, nemzetközi téren nem elég színvonalas és vonzó, mindezek miatt alapos reformra szorul. A fenntartható fejlődés érdekében az országnak jóval többet kellene fordítania kutatás-fejlesztésre, és csökkentenie kellene az elmaradását a felsőoktatás területén. Az oktatói-kutatói utánpótlásban kulcsszerepet játszó hazai doktori programokat úgy kellene mennyiségi és minőségi szempontból fejleszteni, nemzetközi versenyképességüket erősíteni, hogy közben a világ fejlett országaiban a tehetséges és ambiciózus fiatalokat számos rangos iskola tárt karokkal és ösztöndíjakkal várja, a kutatói munkaerőpiac átrendeződik, a végzett doktorok növekvő hányada az akadémiai világon kívül helyezkedik el, ahol egyre több doktori fokozattal rendelkező szakembert foglalkoztatnak. A problémákat, elsősorban a hazai doktori programok iránti érdeklődés csökkenését érzékelve a Magyar Rektori Konferencia 2020 tavaszán vizsgálatot és vitát kezdeményezett. Az alábbi írás hazai és külföldi adatbázisok felhasználásával, Ausztriát, Csehországot, Finnországot és Hollandiát kiemelve referenciaországokként, képet szeretne adni a hazai és a külföldi doktori képzések állapotáról, fejlődési trendjeiről, a kereslet és a kínálat viszonyáról, rámutat a hazai képzés gyenge pontjaira, majd néhány javaslatot fogalmaz meg a rendszer fejlesztésére, versenyképességének erősítésére vonatkozóan, a közgazdaság-tudományi doktori képzést használva példaként.

Juhászné Klér, A., Kun, Z., & Toarniczky, A. (2022). Publikálok, tehát létezem?!, Fiatal oktató-kutatók fenntartható válaszai a publikációs elvárásokra Educatio, 31(2), 264-280

A manifesto for early career researcher

Easing Into Open Science: A Guide for Graduate Students and Their Advisors

PhD thesis unread? British writer hits on novel solution