“Gyermek- és ifjúkoromnak meghatározó élménye volt a különböző kultúrák képviselőivel megvalósult találkozás.” 

Interjú dr. Poór Zoltánnal 

Dr. Poór Zoltán, egyetemünk oktatója a könyvtárunkban működő nemzetközi klub megalapítója. Új keretben folytatódik tovább a multikulturális rendezvénysorozat, melynek kapcsán nem csupán a rendezvényről, hanem pályafutásáról is kérdeztük a Tanár Urat.

1981-ben végeztem angol-orosz szakos általános iskolai tanárként Egerben. Ajkán tanítottam mindkét nyelvet 1987-ig egy olyan kísérleti programban, amelynek keretében első osztálytól az orosz, majd harmadiktól az angol tanulására is volt mód. Ezt követően Kecskemétre kerültem, ahol ugyancsak elsőtől foglalkoztunk a gyerekek nyelvtanulásának támogatásával, de ekkor már csak az angol volt a középpontban.
Az orosz nyelvvel hazai és külföldi tananyagok fejlesztőjeként volt kapcsolatom a továbbiakban. Közben általános iskolai angoloktatási szaktanácsadó voltam Bács-Kiskun megyében és nyelvpedagógiai stúdiumokat vezettem tanítójelöltek körében. Mind Ajkán, mind Kecskeméten óraadóként középiskolásokat és nyelviskolai keretekben felnőtteket is tanítottam angolra és oroszra egyaránt. A mai mester szintű végzettségnek megfelelő angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári képesítést 1994-ben Pécsett nyertem el. A pályám kezdetétől végzett kutató-fejlesztő és publikációs tevékenységem okán lehetőséget kaptam arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságához 1994 őszén benyújtsam a kandidátusi értekezésemet. Ennek alapján a különböző szintű nyilvános vitákat követően 1996 tavaszán lettem a neveléstudomány kandidátusa. 1995-ben invitáltak a mai Pannon Egyetemre az angol szakos tanárképzésben való részvételre. Azóta nyelvpedagógiai és szélesebb értelemben vett neveléstudományi kurzusokon oktatok. Az elmúlt évek során számos kari, egyetemi, országos és nemzetközi szakmai és tudományos feladat elvégzésére kaptam megbízást. Óraadóként az egri angoltanárképzésben is tanítottam. 2012 tavasza és 2018 nyara között Győrben tevékenykedtem a pedagógusok felkészítésében és továbbképzésében, majd 2018 őszére visszatértem a Pannon Egyetemre.

 Milyen okból választotta hivatásának a pedagógiai pályát? 

18 évesen azt tudtam, hogy az idegen nyelvek és kultúrák érdekelnek. Az ilyen irányú tanulmányokra első sorban tanárképzésben volt lehetőség. A pontszámaim tükrében Egerben adódott erre mód főiskolai szintű képzettség elnyerésének lehetőségével. Ez a mai bachelor végzettségnek felel meg. A pedagógus pálya iránti elkötelezettségem az utolsó – nyolcadik – félévben az egy hónapos iskolai gyakorlaton alakult ki. Akkor éreztem először azt, hogy a tanulni vágyók körében van a helyem. Ez a felismerés azóta egyre erősebb bennem. Megelégedéssel tölt el a tudat, hogy életkoruktól függetlenül tudom támogatni a következő generációk képviselőit a nyelvtanulásukban épp úgy, mint a pedagógusi kompetenciáik kialakításában és fejlesztésében.

Több évtizedes tapasztalata alapján, véleménye szerint, hogyan változott meg a fiatalok, különösen az egyetemi hallgatók olvasási kultúrája?

Az ismeretek megszerzése, a készségek kialakítása és fejlesztése, továbbá az érzelmi feltöltődés, az élet különböző kérdésköreihez való viszonyulás megerősítése céljából mindig is szükség volt szakmai-tudományos jellegű forrásokra és szépirodalmi alkotásokra. Ehhez hosszú évszázadokon át csupán nyomtatott formában lehetett hozzájutni. Hozzá kell tenni persze, hogy az attitűdformálásban a drámák, az operák, a balettelőadások és a zeneművek is nagymértékben szerepet játszottak. Ezek azonban az adott pillanatban megélendő élményt nyújtottak csupán. A változást a hang- és mozgóképrögzítés hozta, amely az elmúlt évszázadban a rádió, televízió, videó és digitális technológia segítségével könnyebben elérhetővé tette a kívánatos forrásokat. A könyvtárak médiatári funkciót is felvállalva az 1980-as évektől fogva igyekeztek megfelelni annak a keresletnek, ami már a nyomtatott forrásokon túl más módon előhívható dokumentumok elérhetősége iránt is megmutatkozott. Ez talán még fokozta is a hagyományos bibliotékának alapított intézmények látogatottságát. A változást az Internet hozta. Immáron bárhonnan és bármikor elérhető információdömping zúdul a keresési funkcióval élőkre. A kérdés csupán az, hogy mennyire megbízhatók azok az adatok, amelyek a digitálisan elérhető forrásokban találhatók.

A könyvtárak munkatársai egyrészt a bibliográfiai jellegű és adatfeltáró kutatási kompetenciájuknak köszönhetően, másrészt pedig a kiadott írásművek lektorainak megbízhatósága tükrében tudnak tanácsot adni, hogy mely források méltók a figyelemre és melyek nem.

Hogyan látja a könyvtár szerepét, milyen funkciót tölt be az egyetemisták életében?

Véleményem szerint a könyvtárakra és főleg a felsőoktatási intézmények kutatást és oktatást támogató közgyűjteményeire szükség van, csak másként, mint a korábbi évszázadok során. Oktatóként abban vagyok elkötelezett, hogy minél több olyan projektfeladatot adjak a hallgatóimnak, amelyek elvégzéséhez a Pannon Egyetem Könyvtárának és Tudásközpontjának állományában található forrásokat kelljen felhasználniuk és a kompetens munkatársak segítségét kérniük. Jó, ha bizonyos foglalkozásokat a könyvtárban valósítunk meg. Örömteli a tény, hogy az interjúnk készítésével egyidőben a harmadik emeleten egy szemináriumnak lehetünk tanúi. Tudományos diákköri, valamint szak- és diplomadolgozati kutatások témavezetőjeként határozott ajánlást teszek arra, hogy a tanítványaim a források legnagyobb részéhez könyvtári szolgáltatás igénybevételével jussanak hozzá. Fontosnak tartom azt is, hogy a könyvtárban fellelhető tudás rendezvények keretében életre kelljen, azaz legyenek előadások, disputák, író-olvasó találkozók többek között a mi egyetemi könyvtárunkban is. Ennek érdekében magam is szívesen részt veszek a tervezésben és megvalósításban egyaránt.

Honnan jött az International Club ötlete, mióta tart és kiket vár ezekre az alkalmakra? Mi a célja a klubnak?  

Gyermek- és ifjúkoromnak meghatározó élménye volt a különböző kultúrák képviselőivel megvalósult találkozás.  Gyakorló pedagógusként pedig több olyan projektet vezettem, amelynek keretében a tanítványaim megélhették a más országokban nevelkedő gyerekekkel együtt végzett tevékenység örömét itthon és célnyelvi országokban egyaránt. Az Európa Tanács Nyelvpolitikai Főosztályának oktatási szakértőjeként, a mai Erasmus programokat hazánkban gondozó közalapítvány tanácsadójaként és egy brüsszeli pályázatelbírálási bizottság tagjaként hosszú éveken át tudtam hozzájárulni együttműködési projektek, hallgatói és oktatói mobilitások megvalósításához. Oktatóként nagy lelkesedéssel támogatom a Pannon Egyetemen tanuló külföldi diákok előrehaladását és ösztönzöm a magyar fiatalokkal való kooperációjukat közös projektek keretében is.  Ilyen volt, amikor 2018-ban, majd 2019-ben kultúraközi együttműködés keretében díszítettük fel a Könyvtár és Tudásközpont előterében elhelyezett karácsonyfát.

A pandémia hosszú bezártsága megakadályozott bennünket abban, hogy a hazai és külföldi fiatalokkal együtt valósítsunk meg közös tevékenységeket. Úgy éreztem, hogy szükség van a hallgatók és dolgozók kultúraközi kommunikációjára, a közös élményekre. Azzal a céllal kerestem fel az előző év őszén az Oktatási Igazgatóság, valamint az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont vezetőit, hogy segítsenek megszervezni a „Nemzetközi Klub a Könyvtárban” elnevezésű angol nyelvű programsorozatot, amelynek célnyelvi címe ”International Club at the Library”. 

Mi a rendezvénysorozat tematikája?

Minden közel kétórás összejövetelünk kommunikációs játékkal kezdődik, amelynek célja az ismerkedés elősegítése. Mindig sor kerül egy olyan prezentációra, amely a magyar kultúrával, történelemmel, aktuális hazai eseményekkel foglalkozik. A klub külföldi résztvevői pedig egy-egy hagyomány, ünnep, vagy a hazájuk bemutatására vállalkoznak. A találkozóink szabad beszélgetéssel, közös teázással, finomságok megkóstolásával zárulnak. A nyelvi és kulturális sokszínűséget kedvelő szakemberként örömmel élem meg, hogy ilyenkor nem csupán angolul kommunikálunk, hanem rendszeresen hallani francia, német, orosz és spanyol nyelvű dialógust is. Nem beszélve arról, hogy az idegen nyelvként tanult magyar gyakorlására is adott a lehetőség.  Az előző évben Bach Ágnes hallgató, Dr. Csabai Ágnes egyetemi lelkész, valamint oktatótársaim közül Baum Krisztina, Katona László Gábor és Dr. Kopházi Molnár Erzsébet voltak rendszeresen segítségemre a programsorozat megvalósításában.

Mikor tartják ezeket az eseményeket? Honnan lehet róluk értesülni?

Az idei programot az imént megnevezett MFTK-s kollégáimmal terveztük meg. Október 5-én, október 19-én, november 9-én, november 30-án és december 14-én, azaz a szemeszter öt szerdáján 16:00-kor találkozunk a Pannon Egyetem Könyvtára és Tudásközpontja első emeleti Kováts Zoltán Termében. Terveink szerint mindig 18:00-ig leszünk együtt. A programról direkt e-mailekkel, a hallgatótársak között remélt kommunikáció ösztönzésével és honlapinformációval tájékoztatjuk a Nemzetközi Klub törzstagjait, valamint a bennünket érdeklődésükkel megtisztelő új résztvevőket. Tavasszal létrehoztunk a „The International Club at the Library” című Facebook-csoportot is (https://www.facebook.com/groups/414813386720062) abban a reményben, hogy a kommunikációnk intenzívebb lesz. 

Szeretettel várunk minden magyar és külföldi egyetemi polgárt egyaránt, aki örömét leli az interkulturális kommunikációban és abban a multikulturális légkörben, amely szerda délutánonként létrejön.

dr. Poór Zoltán